Az nekem úgy nem élet."
Pedig ez az élet csak igazán. wink hangulatjel
Képzeld el a legantipalobb embert a világon! Na, az voltam én.
Aztán egyszer csak jött a pofon az élettől és eldönthettem, hogy változtatok, hogy túléljek és megadjam a lehetőséget annak, hogy lehessen egy minőségi életem vagy nem.
A döntés csakis rajtam állt és hidd el nekem sem volt könnyű változtatnom, senkinek sem az, de meghoztam a DÖNTÉST!!
Meg volt a cél, tudtam merre kell menni és MEGTETTEM AZ ELSŐ LÉPÉST még akkor is ha még nem ismertem teljesen az egész utat. Nagyon hamar átállt az agyam is és például ha egy pékség mellett eltipegve megcsapott az illat, szirénázva azt kiabálta, hogy "méreg". Elkezdtem azokra az ételekre koncentrálni amik beleférnek a paleoba és egyre kevesebbszer sóvárogtam a megszokott szemét kaják után. A saját érdekemben nyitottam a világra, az új ízekre és mindenre azért, hogy ne egy szenvedéses kínlódás legyen a dolog hanem élvezetes és új kedvenceim lettek. Felfedeztem, hogy annyi finom és édes zöldség van és annyi, de annyi fincsiség ami elől addig abszolút elzárkóztam, nem is érdekelt. Nem érzem úgy, hogy bármiről is le kell mondanom amitől esetleg kevesebbnek érezném az életem, sőt. Imádok enni és iszonyat jókat és finomakat eszem. Élveztem, hogy a tányérom egy igazi színpompa, nem olyan, mint azelőtt amilyen mondjuk egy rántott hús, krumplipürével.
Szépen elindult a változás nem csak a testemben, a közérzetemben, hanem a tudatomban is. heart hangulatjel
Csodálatos érzés ez, valahogy tényleg minden megváltozik nem csak a táplálkozásunk, tudjátok miről beszélek?
Átéltétek Ti is?
Szóval azt kell mondjam, mindent ehetek, de már nem akarok. wink hangulatjel Fényévekkel több és komplexebb pozitív hatást ad ez az életmód összességében, mint a paleo előtti kedvenceim.
Semmiért nem adnám ezt az érzést!!! heart hangulatjel
Ti?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése