Emlékeztek lett egy új melóm, egy brutál stresszes. Ezt úgy képzeljétek el, hogy 1 hét után felmondtam, de könyörgött a főnök, hogy maradjak, így 1 év 2 hónap lett belőle, de ez maga a pokol volt. Itt már csinálgattam a dolgokat, ment a paleo is, de nem voltam jól. Hogyan is lehettem volna, sőt kib@szott szarul voltam, az egyik legmélyebb pont volt és csak azért beszélek csúnyán, hogy nyomatékosítsam mennyire rossz is volt.
:P Mai napig ha visszagondolok erre az időszakra, még én magam is elcsodálkozom, hogy hogy bírtam ki. Egészséges embernek is kemény volt, (1 hónapot bírtak) én meg azon csodálkoztam, hogy nem ájultam még el vagy valami, mert eszméletlen mennyiségű vér és nyálka jött belőlem, puffadtam, fájt, kortyogott, gyenge és fáradt voltam..Voltam reikis embernél is. Leszedett rólam vagy 3 szellemet meg nem tudom még miket csinált, nem éreztem semmi változást. Beszéltem paleo szemléletű orvossal aki ketot javasolt csakis hús, hal, zsír és tojás evéssel. Biztosan kitaláltátok páran ki volt az. Csináltam ezt is egy rövid ideig, de nem éreztem azt, hogy ez túl sok ideig tartható számomra és nem is tapasztaltam változást, így visszaálltam paleora és felmondtam vééégre a rettenetes munkahelyemen.
;)Sosem felejtem el azt a felszabadulást.
:) Napokig nem hittem el, hogy többé nem kell odamennem, nem kell rohanni, nyugodtan megehetem a kajámat és közben nem szól be senki, hogy "paleo szag van"... teljesen átértékelődtek a hétköznapi dolgok és hálás voltam minden apró dologért. Leírhatatlanul. 
<3Eljött az idő, hogy a mozgással is többet foglalkozzak, így azonnal beteljesítettem régi vágyamat és beiratkoztam női önvédelemre.
:)Korábban történt már néhány affér az életemben, amikről azt gondolom, hogy lehet közük ahhoz, hogy beteg lettem. Tennem kellett valamit, hogy megakadályozzam a jövőben, hogy ilyesmi előforduljon, hogy legyőzzem az állandó parázásomat és mozogni is szerettem volna így ez egy nagyszerű választás volt. Imádtam. <3 Arról nem is beszélve, hogy hosszú begubózás után itt egy fantasztikus barátságos és elfogadó társaságba kerültem. Az elején gondban voltam, hogy egyáltalán elmondjam-e, hogy crohn beteg vagyok? Hogyan fogadják majd? Ha nem mondom el akkor sértésnek vehetik ha mindig megkínálnak valamivel én pedig sosem kérek belőle, meg fura lehet ha moziba megyünk, hogy én sosem kérek majd kólát, popcornt se nachost.Úgy döntöttem elmondom. Nagyszerű emberek ezt nagyszerűen kezelik és semmi gond nem volt belőle, tiszteletben tartották az életmódomat, sőt akadt olyan is aki érdeklődött iránta.
(y) Közben kiderült, hogy van köztünk aki nem eszik húst, van aki buddhista szóval én csak színesítettem a csapatot. 
:DHa egyébként nagyon nem akarunk magyarázkodni valakinek, akkor szerintem az a legjobb ha csak annyit mondunk, hogy
"Az orvos mondta, hogy ne egyek...." A legtöbb embernek az orvos szava szent és akkor nem erőltetik rád, hogy "De csak kóstold már meg, olyan finom!" vagy "Ne sérts már meg, hogy nem eszel belőle!" vagy "Egy falattól semmi bajod nem lesz."..
Sokszor így egyszerűbb elintézni.
;)Folyt. köv.
Ui.: Ezen a fotón borzalmasan nézek ki, de ez is én vagyok és harc közben az érdekel a legkevésbé, hogy nézel ki.
:D Itt épp a Music FM rádió műsorvezetője, Szilárd próbált fojtogatni, amint látjátok sikertelenül, a karom pedig bár vékony, de azért nem ennyire csak a felét eltakarja a felsőm. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése