2017. március 14., kedd

Én

Ott hagytam abba tegnap, hogy a nagy keresgélés és kísérletezés közben, egy mesés napon egyszer csak belebotlottam a paleoba. :) Elkezdtem róla olvasgatni és igen hamar dobtam egy hátast tőle. Újra megjelent a csillogás a szememben és a mosoly az arcomon. (Nagyon hosszú ideig nem mosolyogtam és színeket sem hordtam.) Amikor a fejembe veszek valamit, én azt azonnal akarom, már tegnapra. :D Így akartam Szendi Gábor Paleolit táplálkozás című könyvét is. Kell!! Most!!!

Épp nyaralni mentünk a Balatonra és én egész nyaralás alatt le sem tettem a könyvet. Kb. olyan érzés volt, mintha addig szaladgáltam volna egyedül a kínjaimmal egy sötét labirintusban, most meg felkapcsolták a villanyt és látom a nyilakat merre kell kimenni, de ami talán a legfontosabb volt nekem, hogy megértettem a miérteket.
Bazzz... :O Ez az egész annyira logikus mégse nagyon gondol erre egy átlag ember sem. Én sem.

Hosszú ideig gyűlöltem a betegségem, a fájdalmat, a gusztustalanságokat amik ezzel járnak, cakompakk az egészet és vele együtt magam is, de aztán rájöttem, hogy a testem a betegséggel kommunikál felém, úgy, mintha egy barátom lenne.
Felismertem azt, hogy az, hogy az áldozat szerepbe ragadva siránkozok a saját mocsaramban fetrengve, sajnáltatva magam tétlenül, hogy de "Miért pont én?" az nem helyes és nem visz előre. A tested a barátod és betegséggel jelez Neked, hogy
"Hé haver, nem jó irányba tartasz! Eddig szó nélkül tűrtem, hogy azt csinálj velem amit csak akarsz, de elég volt. Muszáj szólnom valahogy ha nem veszed észre magad."
Megvilágosodott számomra, hogy a betegség egy jel, hogy az addigi életem, életmódom, hozzáállásom ide vezetett és ezt az egészet nagyrészt én okoztam magamnak tudatlanul. Életmódváltás kell!!!

Sosem gondolkoztam azelőtt ilyeneken, hogy mennyire eltávolodtam az egész emberiséggel együtt a természettől és nem úgy élünk amire valójában teremtve lettünk. A Szendi könyv szépen levezeti milyen ételnek mondott dolgokat eszünk, iszunk üzemanyagként (és a műkajákról még szó sincs), de képzeld csak el mi lesz ha a benzines kocsidba dieselt tankolsz? Ez lesz velünk is!
Egy fantasztikusan megalkotott természetes gépezet vagyunk és nem rendeltetés szerűen használjuk a testünket.
Valójában mi is ugyanúgy a természet részei vagyunk, mint a növények és az állatok. Mi vagyunk a legnagyobb állatok és saját magunkat nyírjuk ki! Ezt részben tudatlanságunknak köszönhetjük, részben lustaságunknak, na és ki ne hagyjuk az élelmiszeripart, gyógyszeripart..

Mindig kérdeztem a dokit, hogy mit jelent az, hogy autoimmun betegség? A válasz mindig az volt, hogy a szervezet megtámadja saját magát, nem tudják az okát, hogy miért, de ne aggódjak. Egyek bármit, gyógyszerekkel tünetmentessé tudják tenni. Ezután a kezembe nyomott kb. 5 receptet és mehettem Isten hírével amerre láttam.

"De miért támadja meg az én testem saját magát?"
Nem hagyott nyugodni a kérdés, mindig a fejemben motoszkált.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése